Van, aki a kenyerét keresi az életben.
Van, aki kegyelemből kapja meg.
És van, aki megtanul együtt élni a kettő között.
A Kegyelemkenyéren egy dobos története – nem a sikerről szól, és nem is a kudarcról. Inkább arról az állapotról, ami a kettő között van.
A könyv valós és fiktív történetekből épül fel: próbatermi évekből, utakból, csendekből és elengedésekből. Nem kronológiát kínál, hanem hangulatot és jelenlétet. Azokhoz szól, akik valaha komolyan vettek valamit, még akkor is, ha végül nem abból éltek. Akik tudják, milyen érzés egy elmaradt este, egy félbeszakadt út, vagy egy döntés, amit nem lehetett megkerülni.
Ez nem „letehetetlen” könyv. Inkább olyan, amit az ember időről időre újra elővesz – amikor már nem siet.